Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] ...akik munkatapasztalat-szerzés céljából dolgoznak).– A menedzsment azon tagjai, akiknek a munkajövedelme ("kereset" és "egyéb munkajövedelem") a vállalkozásnál szerzett teljes jövedelmük 50 százalékánál kevesebb, azaz a jövedelmük nagyobb hányada a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...járulék megfizetésére nem kötelezett. A biztosítottadószámos magánszemély adóelőlegalap-számításánál figyelembe vett jövedelemután a kifizető 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kötelesfizetni. Amennyiben az adószámos magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Társasház szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Egy társasháznak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a mellékfoglalkozású választott tisztségviselő díja, a nyugdíjas választott tisztségviselő díja, a munkaviszonyban álló takarító, illetve a részmunkaidős nyugdíjas munkavállalói után?
Részlet a válaszából: […] ...-, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,– ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivőiroda,– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottegyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozó kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Külföldi kifizető által adott nyeremény közterhei

Kérdés: Kifizetőnek minősül-e az a Magyarországon telephellyel nem rendelkező angol adóalany, aki az adóhatósághoz bejelentkezett, és csomagküldő szolgálati tevékenységre (távértékesítés) adószámot kapott? A cég egy nyereményjátékot szervez, amelynek során néhány magyar női magazinban nyereményszelvényeket helyeznek el, amelyek visszaküldése esetén az olvasó egy aranygyűrűt kap. Keletkezik-e ez után bármilyen adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 11. § (1) bekezdése szerintönadózás terheli. A tárgynyeremény értéke az Szja-tv. 28. §-a szerinti egyébjövedelemnek minősül. A nem kifizetőtől származó bevétele tekintetében azSzja-tv. 49. § (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettsége

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A november 1-jén hatályba lépett magyar-román egyezményelőírásai tulajdonképpen csak rövid ideig lesznek érvényben, hiszen Romániahamarosan uniós tagállammá válik. Ez azonban nem jelent majd "törést", hiszenaz egyezmény elvei jórészt megegyeznek az 1408/71/EGK rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] ...tagi jogviszonyban nem biztosítottak. Ez azt jelenti, hogy utánuk semmilyen járulékot nem kell fizetni, a számukra kifizetett jövedelem kizárólag személyijövedelemadó-alapot képez. Járulékfizetés hiányában semmilyen társadalombiztosítási ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.