9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Visszamenőleges nyugdíjazás
Kérdés:
Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?
2. cikk / 9 Nyugdíjas közalkalmazottak jövedelemkiegészítése
Kérdés: Milyen feltételekkel részesülhetnek az egészségügyi dolgozókat megillető jövedelemkiegészítésben a közalkalmazotti jogviszonyban álló, egészségügyben foglalkoztatott nyugdíjas személyek?
3. cikk / 9 Kilépő munkavállaló járulékminimuma
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
4. cikk / 9 Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása
Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
5. cikk / 9 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
6. cikk / 9 Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése
Kérdés: Mikortól kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a munkavállaló, aki a Magyar Honvédségnél dolgozott, 2007. december 31-i nappal szolgálati nyugdíjba vonult, 2007. június 30-tól december 30-ig a felmentési idejét töltötte, amiért a 6 hónapra szóló teljes felmentési időre járó járandóságát még júniusban megkapta, és 2007. szeptember 1-je óta hivatalosan bejelentetten a polgári életben dolgozik? Beleszámít-e a felmentési idő alatti munkavégzés a keresőtevékenység 365 napjába?
7. cikk / 9 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Hogyan kell a járulékokat levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha egy dolgozó 2003. január 20-án megszűnt munkaviszonya alapján a bíróság a részére végkielégítést, felmentési időre járó munkabért, valamint a 2002. november 1-jétől 2003. január 20-ig tartó időszakra járó munkabért ítélt meg, melynek kifizetésére 2004-ben került sor?
8. cikk / 9 Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén
Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
9. cikk / 9 Végkielégítés
Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
