13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa
Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
2. cikk / 13 Helytelenül levont járulékok
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
3. cikk / 13 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
4. cikk / 13 Őstermelő beltag járulékai
Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltag ügyvezetője után, aki a társaságtól semmilyen jövedelemben nem részesül, és emellett jelentős bevétellel rendelkező, a minimálbér után járulékfizetésre kötelezett őstermelő?
5. cikk / 13 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
6. cikk / 13 Betéti társaság beltagjának járulékfizetése
Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
7. cikk / 13 Kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?
8. cikk / 13 Ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
9. cikk / 13 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 13 Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé
Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
