18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Ügyvezető biztosítása
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen magasabb összegű díjazást kapjon, és ezáltal biztosítottá váljon egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, és havonta a minimálbér 30 százalékának megfelelő megbízási díjban részesült, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után már nem érte el a biztosításhoz meghatározott összeget? Most derült ki, hogy az érintett személynek 11 hónap hiányzik a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíjhoz, ezért lenne szükség a visszamenőleges bejelentésre.
2. cikk / 18 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
3. cikk / 18 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
4. cikk / 18 Társaság vezető tisztségviselőjének biztosítási jogviszonya
Kérdés: Milyen kilépéssel kapcsolatos nyomtatványokat kell kiállítani abban az esetben, ha egy társaság vezető tisztségviselőjének jövedelemkifizetése és járulékfizetése megszűnik, mert máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít, de a tisztséget továbbra is ellátja, tehát a biztosítási jogviszonya továbbra is fennáll? Egy OEP-ellenőrzés alkalmával az ellenőr lesztornózta a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nevű nyomtatványt, mondván, a nyomtatványt nem lehetett volna kiállítani – függetlenül attól, hogy a tényleges járulékfizetés megszűnt –, mert a biztosítási jogviszony nem szűnt meg.
5. cikk / 18 Őstermelő beltag járulékai
Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltag ügyvezetője után, aki a társaságtól semmilyen jövedelemben nem részesül, és emellett jelentős bevétellel rendelkező, a minimálbér után járulékfizetésre kötelezett őstermelő?
6. cikk / 18 Jövedelem csökkenésének hatásai
Kérdés: Számíthat-e adóellenőrzésre az a magánszemély, aki a kimagaslóan nagy összegű havi járandóságát évek óta egyrészt egy magyar cég ügyvezetőjeként Magyarországon, másrészt külföldről a külföldi leányvállalatok menedzsmentmunkájában való közreműködéséért kapja, de 2011. január 1-jétől a külföldi jövedelme egyharmadára csökkent? Köteles-e írásban megindokolni a külföldi kifizető a jövedelem jelentős csökkentését? Hogyan igazolhatja a munkavállaló a jövedelem csökkenését abban az esetben, ha a külföldi kifizető nem hajlandó a szerződésmódosítást írásba adni?
7. cikk / 18 Többségi részesedéssel rendelkező ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el a kft. ügyvezetését egy kft. tagja, akinek 50 százaléknál nagyobb részesedése van a cégben? A tag egyéni vállalkozóként is működik, ahol azonban semmilyen bevétele, illetve költsége nem keletkezik. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. évben az egyéni vállalkozásában, ha társas vállalkozóként vett fel jövedelmet, amely után megfizette a közterheket?
8. cikk / 18 Végelszámoló beltag jogállása
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
9. cikk / 18 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
10. cikk / 18 Nyugdíj alapját képező jövedelem
Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
