19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 19 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
3. cikk / 19 Háztartási munka
Kérdés: Milyen módon tudja hivatalosan foglalkoztatni egy magánszemély azt a házaspárt, akik a ház körüli munkákban segítenek neki napi szinten? A férj a kerti munkákat végzi, a feleség pedig a takarítást, a mosást-vasalást, és alkalmanként főz is.
4. cikk / 19 Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
5. cikk / 19 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
6. cikk / 19 Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély
Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
7. cikk / 19 Szerzői díj közterhei
Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
8. cikk / 19 Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka
Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
9. cikk / 19 Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie a társas vállalkozásnak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja után? A kérdést az teszi indokolttá, hogy az egyéni vállalkozó saját maga után nem köteles ezt a közterhet fizetni. Amennyiben mégis, akkor mi az alapja?
10. cikk / 19 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közreműködik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
