14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
2. cikk / 14 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
3. cikk / 14 Közalkalmazott béren kívüli juttatása
Kérdés: A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján helytállóak egy közalkalmazott feltevései, aki írásban fordult a munkáltatóhoz azzal, hogy megítélése szerint egyrészt folyószámla-támogatás nem folyósítható a közalkalmazottak részére megállapított cafeteriajuttatási keretből, másrészt utalt arra, hogy álláspontja szerint jogszabályi előírás értelmében a munkáltató a közalkalmazott részére egyébként is köteles folyószámla-támogatást adni?
4. cikk / 14 Internetszolgáltatás
Kérdés: Egyes meghatározott juttatásnak minősíthető az internet-előfizetés, illetve a mobiltelefonokra előfizetett internetcsomag az Szja-tv. 70. §-a szerint, vagy kizárólag a telefon-előfizetési díj és a percdíjak minősülnek ilyen juttatásnak?
5. cikk / 14 Külföldi üdülés
Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
6. cikk / 14 Cafeteria 2010
Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
7. cikk / 14 Vidéki dolgozók bérlete
Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy a munkáltató a cafeteria-rendszer keretében a vidéki dolgozók bérlettérítését 100 százalékra egészítse ki?
8. cikk / 14 Lakás-takarékpénztárba fizetett összeg közterhei
Kérdés: Milyen adóvonzata van egy munkavállaló részére lakás-takarékpénztárba fizetett összegnek abban az esetben, ha a kifizető cégnél nem működik cafeteria-rendszer, egyéni megállapodások alapján adják a juttatásokat?
9. cikk / 14 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
10. cikk / 14 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?