136 cikk rendezése:
1. cikk / 136 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
2. cikk / 136 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
3. cikk / 136 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
4. cikk / 136 Rehabilitációs ellátás
Kérdés: Megállapítható a rehabilitációs ellátás annak a személynek, aki nem végez munkát, de tiszteletdíjat kap egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagjaként?
5. cikk / 136 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett
Kérdés: Igénybe vehető a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett?
6. cikk / 136 Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt
Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
7. cikk / 136 Ügyvezető rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő, ha egy-egy, különböző napra fizetés nélküli szabadságot kér az igénylés érdekében egy kft. 2 tulajdonos-ügyvezetője, akik mindketten jogosulttá váltak rokkantsági ellátásra? Az ügyvezetők munkaviszonyban látják el a tevékenységüket, a fizetés nélküli szabadság bejelentésre kerül a 'T1041-es nyomtatványon, és ezáltal szünetel a biztosítás.
8. cikk / 136 Egyszemélyes kft. tulajdonosának szülése
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjra egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki tagi jogviszonyban áll a cégben, havonta bruttó 330 000 forint tagi jövedelem után fizeti a közterheket, és várhatóan az év végétől táppénzes állományban lesz, mert gyermeket vár? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, kell egy másik személyt alkalmazni pl. megbízási jogviszonyban, ha a CSED és a GYED ideje alatt semmilyen bevétele nem lesz a cégnek, és nem állít ki számlát?
9. cikk / 136 GYES-ben részesülő ügyvezető szülése
Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
10. cikk / 136 Nyugdíj újraszámítása
Kérdés: Kérheti a nyugellátás összegének újraszámítását az a munkavállaló, aki több mint 3 éve öregségi nyugdíjas, és e mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? A munkavállaló munkabére nagyon magas, ezért úgy véli, hogy az újraszámítással jelentősen növekedhetne a nyugellátása összege.
