Felhasználási szerződés

Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a jogok felhasználásának az ellenértéke nem képez járulékalapot, és felhasználási szerződés esetén csak abban az esetben vizsgálható a biztosítási kötelezettség – mégpedig a megbízásra vonatkozó szabályok szerint -, amennyiben a személy munkavégzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés esetén a jogok felhasználásának az ellenértékeként kifizetett díjazás nem járulék-alap, így az ebből származó jövedelem, azaz a költségekkel csökkentett bevétel után a kifizetőnek 19,5 százalékos ehót kell fizetnie, míg a magánszemélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításának kezdőnapjáig terjedő átlagszámításiidőszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset,jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani. A nyugdíjak összegét 1998. január 1-jétől a nettó keresetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A) Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Jogdíj ekho-ja

Kérdés: Alkalmazható-e az ekho a jogdíjként kifizetett díjra egy könyvkiadással foglalkozó cég szerzői esetében, ahol a művek megírásának ellenértéke két tételből: a személyes közreműködés díjából és a jogdíjból tevődik össze?
Részlet a válaszából: […] ...3. § (2) bekezdésének b) pontja bb) alpontjaértelmében az ekho szerint adózás választható a megbízási szerződés alapjánszerzett jövedelemre. A jogszabály 2. § c) pontja szerint a megbízásiszerződésen a magánszemély által kötött, a Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...részben amagánszemélyt, részben a kifizetőt terheli.Az ekho választásának több feltétele is van:A biztosítottnak rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amelyután az általános szabályok szerint fizeti a közterheket. Ilyen jövedelem leheta munkaviszonyból származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...dönt. Az erre vonatkozó nyilatkozatát a kifizető felé bármikormegteheti. Az ekho választásának tevékenységi, illetvejövedelemszerzési feltétele van. Ez utóbbi alatt azt érjük, hogy az ekho-t az aszemély választhatja, aki az ekho alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.