Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] ...meg nem haladó rész adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a havi 100 ezer forint alapjánmegállapított személyijövedelemadó-előlegből le kell vonni a havi 62 500forintra jutó adót, és csak a különbözetet kell megfizetni.Ezen túlmenően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...csak a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésbenmerülhet fel.Jelen esetben már az első feltétel sem áll fenn, hiszen azegyetemi hallgató és a gyakorlati képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Amennyiben a szakmunkástanuló foglalkoztatása nem tanulószerződés keretében történik, hanem a díjazás feltételeit az intézmény és a gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodás rögzíti, akkor az így kifizetett összeg minek minősül? Milyen közterhek terhelik az így kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...30 százaléka, ami összegszerűen jelenleg 15 000 forintot jelent havonta. Az Szja-tv. 28. § (1) bekezdésében foglaltak alapján egyéb jövedelemnek minősül a szakképzéssel összefüggő juttatásnak az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó része....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Külföldi napidíj, külföldi kiküldetés

Kérdés: Mi a különbség a külföldi napidíj, illetve a külföldi kiküldetés között? Mi e két jövedelem járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...utazás, ideértve a külszolgálatot is) költségeinek a megtérítésére kapott összeg (Szja-tv. 3. § 12. és 13. pontja).Személyi jövedelemadó szempontjából a külszolgálatból származó bevétel az összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet kevesebb a minimálbér 6 százalékánál, tehát 2002-ben havi 3000 forintnál (Szak-tv. 44. §-a) – járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.