11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét elérő jövedelemmel rendelkezik, havonta, illetőleg egy naptári napra a minimálbér, illetőleg annak harmincadrésze után 11 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] ...állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.Ez a definíció megtalálható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Jogosultság egészségbiztosítási ellátásra

Kérdés: Milyen módon veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat az a nagykorú magyar állampolgár, aki nem biztosított, nem eltartott hozzátartozó, de – jövedelem hiányában – nem kötelezett a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem?
Részlet a válaszából: […] ...vállalva megállapodást köt a megyei egészségbiztosítási pénztárral.E megállapodás – a minimálbér 30 százalékát elérő jövedelem hiányában – kérdezőnk esetében nem köthető meg, helyette csak az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége valóban 2003. január 1-jétől kötődik csak jövedelemhatárhoz, és e változásnak köszönhetően lényegesen nehezebben követhetővé és bonyolultabbá vált a rendszere...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a kifizetőt abban az esetben, ha a kifizetett megbízási díj a minimálbér 30 százalékát nem éri el, és a megbízott máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...sem kell megfizetni. A megbízottnak – szintén a fentiekre való tekintettel – egyéni járulékot fizetnie nem kell. Tekintve azonban, hogy a jövedelem személyi jövedelemadó alapját képezi, így a társadalombiztosítási járulék helyett 11 százalékos mértékű ehót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll, vagy amelyiknél magasabb volt a jövedelem (Tbj-tv. 7/A. §-a). Ebben az esetben a foglalkoztatónak az igazolások benyújtását követően szintén 15 napja van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.