13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja
Kérdés:
Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?
2. cikk / 13 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Figyelembe vehető egy kft.-tulajdonos osztaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során a mezőgazdasági őstermelésből származó évi 10-20 millió forint közötti bevétel? Az érintett a kft.-ben nem végez tevékenységet, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőként pedig magasabb összegű járulékfizetést vállalt évi 3 millió forint után. Elfogadható ez az összeg csökkentő tényezőként?
3. cikk / 13 Özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót a 2021. évre annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de rokkantsági ellátásban részesül, ezért nem veszi igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor felesége halála miatt özvegyi nyugdíjat kap? Helyesen jár el az őstermelő, ha nem fizeti meg a nyugdíjjárulékot az özvegyi nyugdíjára tekintettel? Az érintett átalányadózó, és 2021. évi bevétele 15 millió forint volt.
4. cikk / 13 Átalányadózó vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani 2021. évre vonatkozóan az éves minimálbér ötszörösét meghaladó (egészen pontosan 16 600 000 forint) árbevétellel rendelkező, nem biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapját, tekintettel arra, hogy különböző portálokon eltérő összegek találhatóak? Az egyik vélemény szerint a bevétel 10 százaléka az alap, a másik szerint ennél alacsonyabb.
5. cikk / 13 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan kell bevallania és megfizetnie a szociális hozzájárulási adót a mezőgazdasági őstermelőnek?
6. cikk / 13 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Lehetséges, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek tavaly támogatással együtt 4,5 milliós bevétele volt, az szja-bevallásában 0 forintos szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -fizetési kötelezettséget hozzon ki?
7. cikk / 13 Őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Valóban megszűnt a mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója? Változtak ezzel összefüggésben a járulékfizetésre vonatkozó szabályok is?
8. cikk / 13 Családi gazdaság tagjainak jogállása
Kérdés: Melyik jogviszonya lesz az elsődleges annak a magánszemélynek, aki 2012-ben önálló tevékenységként állattenyésztést kezdett, 2013-ban családi gazdálkodóként nyilvántartásba vették, és egyidejűleg egy gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagként az ügyvezetői teendőket is ellátja? Biztosítottá válik a családi gazdaságba belépő feleség, aki jelenleg szintén egy kft. tagja, de személyesen nem működik közre a tevékenységben? Mindketten megfelelnek a Tbj-tv. 5. §-a i) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Amennyiben a családi gazdaságban végzett tevékenység után kell megfizetnie a közterheket, akkor csak 2014-től alkalmazhatja az árbevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést? Kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a családi gazdálkodásban közreműködő saját jogú nyugdíjas édesanya után?
9. cikk / 13 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
10. cikk / 13 Többes jogviszonyú őstermelő járulékai
Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
