Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés:

Valóban egyenértékű egy heti 36 órás munkaviszonnyal a főállású anyaság? Mellékfoglalkozásúnak fog minősülni ez alapján az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki 2023. március hónapjától gyermeknevelési támogatást kíván igényelni 3 gyermekére tekintettel? Választható GYET mellett a kisadózás?

Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Tehát átalányadózó egyéni vállalkozóként a járulékalapja és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba.A kérdésre ezért általánosságban válaszolunk. A társas vállalkozás tagjának járulékfizetési kötelezettsége ebben az esetben ténylegesen attól függ, hogy személyesen közreműködik-e a saját cégében, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kisadózó bt. végelszámolása

Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselő jogállásával, így – ha azt nem munkaviszonyban látja el – társas vállalkozónak minősül, és havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Erre tekintettel pedig a Kata-tv 2. §-a 8. pontjának g) alpontja értelmében kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ügyvezető külföldi munkavállalása

Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a svájci szabályokat kell alkalmazni, és ott válik biztosítottá. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon nem keletkezik utána járulékfizetési kötelezettség.Az ügyvezetőnek természetesen be kell szereznie egy igazolást (A1-es nyomtatvány) választása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...is hozzá szeretne járulni a betéti társaság sikeres működéséhez, többféle jogviszony közül választhat. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása során – a fentiekben leírtakon túl – sok befolyásoló körülményt figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Egyetemi hallgató őstermelő járulékai

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...pedig járulékfizetésre kötelezett. Az egyetemi hallgatóijogviszony fennállása tehát a kérdés eldöntésénél nem bír jelentőséggel.Járulékfizetési kötelezettségére nézve a Tbj-tv. 30/A. §-ának előírásai azirányadóak. A hivatkozott szakasz (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként munkavégzéscsak otthon folytatható. A gyermeknevelési támogatás folyósítása melletttörténő munkavégzés utáni járulékfizetési kötelezettséget is az alapul szolgálójogviszony – munka-, vagy megbízási, vagy tagsági viszony stb. – határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Társadalmi szervezet által kiküldött személy közterhei

Kérdés: Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettségnek alapvetően két feltételevan: a juttatásnak járulékalapot képező jövedelemnek kell lenni, éskifizetésének biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kell történnie.A társadalmi szervezeti tagság önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...– közteherjegyet kell beragasztania. Ezzel a foglalkoztató eleget is tett a foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi bejelentési, adó- és járulékfizetési kötelezettségének.Az adott napi díjazáshoz tartozó közteherjegy összegét, illetve az ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.