Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése pedig kifejezetten a 11. § (3) bekezdésének c) pontjára utal vissza, amikor a magánszemély járulékfizetési kötelezettségét említi. "A (3) bekezdés c) pontjában említett különadóalap után a kifizető 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Jutalom utólagos beszámítása a nyugdíj összegébe

Kérdés:

Beszámítható a jutalom a nyugdíj összegébe abban az esetben, ha a kifizetésre az ellátás megállapítása után került sor?

Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében az esedékességet követő időpontban kifizetett járulék­alapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) az egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintot meghaladó bevétele nem vehető őstermelői járulékalapként figyelembe, és így 2014-ben ezen tevékenysége alapján vagy nincs járulékfizetési kötelezettsége, vagy – élve a választási lehetőségével – egy tetszése szerinti összeg után vállalja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésemindehhez annyit tesz hozzá, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetettjárulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékfizetési kötelezettségmegállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra)kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében azesedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet(elmaradt követelést) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...Abíróság által megítélt kamat az Szja-tv. 65. § (2) bekezdése alapján egyébjövedelemként személyijövedelemadó-köteles. A járulékfizetési kötelezettséget abiztosítási jogviszony és a jövedelem szoros kapcsolata alapozza meg, márpediga kamat nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-a értelmében nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – 2003. január 1-jétől 26,5 százalék nyugdíj-biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságban történő személyes közreműködése alapján létrejött jogviszonnyal (pl. tagsági viszony, munkaviszony stb.) összefüggő járulékfizetési kötelezettséget semmilyen módon nem befolyásolja. Utána a társadalombiztosítási és egyéni járulékokat, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.