42 cikk rendezése:
1. cikk / 42 Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén
Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
2. cikk / 42 Keresőtevékenységek GYES mellett
Kérdés: Keletkezik bármilyen járulékfizetési kötelezettsége annak a heti 40 órás munkaviszonyban álló kismamának, aki jelenleg GYED-ben részesül, de gyermeke hamarosan betölti a második életévét, ezért GYES-t fog kapni, azonban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, és a cégének megbízási szerződés keretében fog dolgozni a biztosítási összeghatárt jelentősen meghaladó díjazás ellenében? Ezzel párhuzamosan a kismama egy betéti társaság kültagjaként személyesen is szeretne közreműködni díjazás nélkül. Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a kültagként történő közreműködést ebben az esetben?
3. cikk / 42 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
4. cikk / 42 Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
5. cikk / 42 Szociális szövetkezet ügyvezetője
Kérdés: Van elvárt járulékfizetés abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet ügyvezetői feladatokat ellátó tagja munkaviszony keretében közreműködött a szövetkezet tevékenységében is, de ez a munkaviszony megszűnt, és a 'T1041-es nyomtatványon kijelentésre került? Az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemkifizetésre nem kerül sor.
6. cikk / 42 Átalányadózó egyéni vállalkozó nagyszülői GYED-e
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a lánya helyett, nagyszülőként igényli a GYED-et? Jogosult lehet egyáltalán az ellátásra ebben az esetben?
7. cikk / 42 GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés:
Lesz minimális járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. január 15-én indítja meg a tevékenységét, jelenleg GYED-et kap, majd februártól GYES-ben részesül, és egy ideig még fizetés nélküli szabadságon kíván maradni a főfoglalkozású munkahelyéről? Mi lesz a helyzet abban az esetben, ha visszamegy dolgozni, de kiveszi a felgyűlt szabadságot, és utána esetleg ismét babát vár, és táppénzre megy?
8. cikk / 42 Német állampolgár ügyvezető
Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
9. cikk / 42 Fiatalkorú munkavállaló
Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy egy 11. osztályos középiskolás gyermek a családi vállalkozásban munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban folyamatosan munkát végezzen? Vonatkozik rá a közterhek vonatkozásában bármilyen általánostól eltérő szabály?
10. cikk / 42 Álláskeresési járadék
Kérdés: Mikor jár az álláskeresési járadék, és mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló a folyósítás időtartamának lejárta előtt talál munkát?
