Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Rokkantsági nyugdíjas alkalmazott esetében van annak bármilyen jelentősége, hogy az érintett a komplex felülvizsgálaton milyen kategóriába került besorolásra? A munkaadónak mennyiben kell eltérő okmányokat bekérnie tőle a nem rokkant munkavállalókhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...A rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért az abban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni, és munkabérét társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kilépő munkavállaló járulékminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetés hónapjában kell bevallani a juttatást. A 2008M-08-2008M-12-es lapok fejlécében a biztosítási jogviszony időtartama rovatban a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás időtartamát kell feltüntetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiadni a munkavállaló részére a versenytilalmi időszak lejártakor, ha a munkaviszony közös megegyezéssel megszűnt 2020. július 6-án, de a volt munkavállaló 2020. december 31-ig havonta kap egy meghatározott összegű juttatást a versenytilalmi megállapodás alapján? Ugyanazokat az iratokat kell elkészíteni, mint a munkaviszony megszűnésekor? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak és a volt munkavállalónak a versenytilalmi díj kifizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás alapján a munkáltató által a munkavállalónak vagy a volt munkavállalónak fizetett díjazás jogi alapját az Mt. 228. §-a adja meg. A versenytilalmi megállapodás lényege, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése pedig kifejezetten a 11. § (3) bekezdésének c) pontjára utal vissza, amikor a magánszemély járulékfizetési kötelezettségét említi. "A (3) bekezdés c) pontjában említett különadóalap után a kifizető 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...nem a munkavállaló munkavégzésének ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, amelynek hiányában pedig egyéni járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Ezt megerősíti a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékbevallása

Kérdés: Kell-e módosítani a járulékbevallását annak a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak, akinek a munkaviszonya 2010 januárjában rendkívüli felmondással megszűnt, de a bíróság néhány hete kimondta a felmondás jogellenességét, és helyreállította a jogviszonyt, több millió forint elmaradt munkabért megítélve?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó a tényleges kivét után kötelezett járulékfizetésre, és nem terheli aminimálbér utáni járulékfizetés, amennyiben rendelkezik heti 36 órát elérőfoglalkoztatással. Mivel a kérdésben említett egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...címén és a felmentési időre járó személyi jövedelemadó- és járulékalapot képező jövedelem utáni személyi jövedelemadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség[Szja-tv. 25. §, 26. §, 33/A. §, Tbj-tv. 4. § k) pont, 18. §, 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.