9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat, illetve kell-e negyedéves bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2017-ben kezdte meg a tevékenységét munkaviszony mellett, de a bevétele 0 Ft volt, mert az általa telepített gyümölcsös még nem fordult termőre, 2018-tól viszont már főállásúként folytatja őstermelői tevékenységét?
2. cikk / 9 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
3. cikk / 9 Mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége
Kérdés: Figyelembe lehet-e venni kieső időként annak a mezőgazdasági őstermelőnek a betegséggel töltött napjait, akinek az elmúlt évi bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, így pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, ezért táppénzre sem jogosult? Csökkenthető-e a járulékalap a táppénzes utalványon igazolt napokkal arányosan?
4. cikk / 9 Járulékfizetésre nem kötelezett őstermelő biztosítási jogviszonya
Kérdés: Biztosítottnak minősül-e, illetve jogosult-e orvosi ellátásra az az őstermelő, aki tavaly ősszel váltotta ki őstermelői igazolványát, de bevétele abban az évben még nem keletkezett, ezért 2009. évben nem kötelezett járulékfizetésre?
5. cikk / 9 Őstermelő egészségügyi ellátása
Kérdés: Egy munkanélkülinek letelt a segélyre jogosultsága 2007 novemberében. Van őstermelői igazolványa, csak a betétlap nincs meghosszabbítva. A továbbiakban őstermelőként szeretne járulékot fizetni. Mikortól kell bejelentkeznie, és mi után kell járulékot fizetnie, ha 2007. évben már nem volt bevétele, vagy csak nagyon minimális? Biztosított lesz-e ez alapján, és jogosulttá válik-e egészségügyi ellátásra?
6. cikk / 9 Őstermelő magán-nyugdíjpénztári tagsága és egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Létesíthet-e magán-nyugdíjpénztári tagságot az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az árbevétele nem éri el a 7 millió forintot? Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot annak az őstermelőnek, aki már nem tud 20 év szolgálati időt szerezni, és ezért nyugdíjjárulékot nem fizet? Kötelező-e ezeknek az őstermelőknek írásban kikérniük a nyugdíjpénztártól a szolgálati időt, vagy elég, ha önmaguk számítják ki?
7. cikk / 9 Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai
Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
8. cikk / 9 Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után
Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
9. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?