Nyugdíjbiztosítási adatok

Kérdés: Hogyan kaphat információt a munkavállaló arról, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik, illetve, hogy minden korábbi munkáltatója megtette-e a rá vonatkozó bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyról tartalmaz adatot, amely alapján a társadalombiztosítási ellátások fedezetére járulékfizetési kötelezettség áll fenn. Minden biztosított vagy volt biztosított kérhet kimutatást a reá vonatkozó adatokról, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulék-fizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Hiányzó szolgálati idő igazolása

Kérdés: Hogyan tud igazolást kérni a hiányzó szolgálati idejéről egy 1954. június 16-án született férfi, aki 2017. december 15-től öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, és igénybe is kívánja venni az ellátást, de a nyugdíjintézet igazolása szerint az 1995-ös, 1996-os, valamint az 1997-es év hiányzik a nyilvántartásból, így 3 évvel kevesebb időt fogadtak el, mint a ténylegesen biztosítási jog-viszonyban töltött idő? Az érintett személy ezekben az időszakokban kettő olyan cégnél állt alkalmazásban, amelyek időközben már megszűntek, így tőlük nem tud igazolást kérni.
Részlet a válaszából: […] ...tanúbizonyítás nem lehetséges olyan időtartamokra, amelyekre a jogszabály az igazolás módját egykorú okirathoz, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítéséhez kötötte, vagy a vitatott jogviszony biztosítási kötelezettsége a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...is hozzá szeretne járulni a betéti társaság sikeres működéséhez, többféle jogviszony közül választhat. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása során – a fentiekben leírtakon túl – sok befolyásoló körülményt figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként munkavégzéscsak otthon folytatható. A gyermeknevelési támogatás folyósítása melletttörténő munkavégzés utáni járulékfizetési kötelezettséget is az alapul szolgálójogviszony – munka-, vagy megbízási, vagy tagsági viszony stb. – határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Végelszámoló kültag közterhei

Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítő bt., úgy a végelszámolás alatt álló társaságnál avégelszámoló kültag után – feltéve, hogy díjazásban nem részesül -járulékfizetési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót 2001. április 10-én üzemi baleset érte,kérte munkaképesség csökkenése megállapítását. Az OOSZI 50 százalékosmunkaképesség-csökkenést állapított meg, és mivel korábbi munkakörét ellátninem tudta, munkaviszonya 2001. szeptember 10-én megszűnt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...összege után a nyugdíjjárulékot.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a főfoglalkozású egyéni vállalkozóként áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő bosnyák állampolgárok társadalombiztosítási jogállásának tisztázása érdekében megkerülhetetlen a magyar-jugoszláv szociálpolitikai megállapodás (1959. évi 20. tvr.), amelynek hatálya Bosznia-Hercegovina állampolgáraira is kiterjed.E szerződés 3. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
1
2