Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kivaalap-kedvezmény

Kérdés: Csökkenthető a mentesített körbe tartozó kisvállalati adóalany vállalkozás adóalapja a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak megbízási díjával, vagy a rendelkezés kizárólag a munkaviszonyban dolgozók bérére terjed ki? A cég eseti és állandó megbízottakat is foglalkoztat, akik közül a kifizetett megbízási díjak alapján a legtöbben biztosítottak, és néhányan nem esnek biztosítási kötelezettség alá.
Részlet a válaszából: […] ...venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,c) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,d) a Szocho-tv. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,c) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,d) a Szocho-tv. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése

Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
Részlet a válaszából: […] ...kalkulálni a kereseti korlát számításánál.A saját jogú nyugdíjban részesülő mezőgazdasági őstermelőre nem terjed ki a biztosítás, járulékfizetési kötelezettség nem terheli, tehát az ebből származó jövedelem semmilyen formában sem része a kereseti korlátnak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Munkáltató által bérelt lakás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállalója részére biztosított lakás adó- és járulékkötelezettségét több olyan tényező is befolyásolhatja, amelyről a kérdés nem tesz említést. Ezért a válasz azzal a feltételezéssel készült, hogy nem kiküldetésben lévő munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...a tag ingyenes közreműködésének, ez esetben – heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel – adó- és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utána.Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének bb) pontja értelmében béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Munkáltató által nyújtott internethasználat díjának közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?
Részlet a válaszából: […]  A személyijövedelemadó-kötelezettségre vonatkozóan pontoseligazítást ad a 2011/30. Adózási kérdés, amelyet az alábbiakban – apróváltoztatásokkal – teljes terjedelmében közlünk.Munkahelyi internethasználatAz Szja-tv. 4. § (2) bekezdése szerint: nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmének minősülnek,melyek után ugyancsak az általános szabályok szerint keletkezikszemélyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettség. A második kérdésselkapcsolatban azt kell elmondani, hogy a korengedményes nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.