Japán munkavállaló kiküldetése

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
Részlet a válaszából: […] ...egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése alapján a japán munkavállalóra Magyarországon nem terjed ki a biztosítás, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Az egyezmény szövege szerint, ha az egyik szerződő állam jogszabályai hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...és a külszolgálatból származó jövedelem után azáltalános szabályok szerint mind a foglalkoztatónak, mind a munkavállalónakjárulékfizetési kötelezettsége áll fenn. Tehát a munkaadó a 29 százalékostársadalombiztosítási, míg a munkavállaló a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Külföldiek vendégül látása

Kérdés: Társaságunk a nyáron vendégül lát egy külföldi sportcsapatot, akiknek azonkívül, hogy vendégül látjuk őket, pénzt is adunk. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik az így kifizetendő összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...magyar társadalombiztosítás fedezeti rendszerének egyik főszabálya, hogy járulékfizetési kötelezettség csak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kérdés által vázolt esetben már az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.