Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...állam a saját nyelvén állít ki. Ahhoz, hogy afrancia-magyar állampolgárságú személy magyar cég általi megbízása alapján nekeletkezzen járulékfizetési kötelezettség, a megbízottnak E 101-es igazolássalkellene rendelkeznie. Az E 101-es igazolás azt tanúsítja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Német magánszemély magyarországi munkavégzése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a társaságot és a magánszemélyt abban az esetben, ha egy német állampolgárságú magánszemély Magyarországon egy magyar vállalkozás részére nem rendszeres orvosi tevékenységet végez, és erről "honorárium" megjelöléssel állít ki bizonylatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján Németországban praktizáló, személyi jövedelemadószempontjából német illetőségű, társadalombiztosítási szempontból pedigkülföldinek minősülő orvosról van szó.A kettős adóztatás elkerülése végett kötött magyar-német(1979. évi 27. tvr. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...terjed ki a biztosítás, és ennekmegfelelően csak egy országban kötelezettek járulékfizetésre, míg a másikállamban a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól az E101-esigazolvány birtokában mentesülnek. Így a magyar egészségbiztosítási pénztár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az igazolás birtokában a magyar társaságbana vezető tisztség betöltésére létesített megbízási jogviszonya biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettséget nem von maga után. Ekkor a megbízási díja(jövedelme) után az azt kifizető kft.-t a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71 EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Litván, lett, észt és orosz állampolgárok jogviszonya

Kérdés: Egy magyar-német tulajdonban lévő kft. a balti államokban alkalmaz ott élő litván, lett, illetve észt állampolgárokat, esetenként Oroszországban orosz állampolgárságú munkavállalókat. Hogyan alakul az érintettek biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet alkalmazni az uniós rendeleteket. Ebbőlkövetkezően a kft. által foglalkoztatott orosz munkavállalók biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv., illetve az 1963. évi 16. Tvr. általkihirdetett magyar-szovjet szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Olasz állampolgárságú választott tisztségviselő közterhei

Kérdés: Egy kft. 2004 októberében felügyelőbizottságot hozott létre, amelynek 2 fő olasz és egy fő magyar állampolgárságú tagja van. A tagokat havi bruttó 40 000 forint tiszteletdíj illeti meg. Milyen járulékfizetési, illetve szja-fizetési kötelezettség terheli a kft.-t az olaszok után, akik más jövedelmet a kft.-től nem kapnak, és Olaszországban van munkaviszonyuk?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztott munkaviszonnyal rendelkeznek Olaszországban -Magyarországon a biztosítási kötelezettség nem állapítható meg, így utánukjárulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. Azonban tekintettel kell lenni azEho-tv. 2-3. §-aiba foglalt rendelkezésekre is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.