22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
2. cikk / 22 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
3. cikk / 22 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki betöltötte a 65. életévét, de nem vette még igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor egyéni vállalkozásában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól?
4. cikk / 22 Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Biztosítottá válik őstermelőként az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki idén töltötte be a 60. életévét, de csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Az érintett korábban kisadózó volt, de a vállalkozását októbertől meg kívánja szüntetni. Abban az esetben, ha biztosítottá válik, mi lesz a járulék alapja?
5. cikk / 22 A mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya
Kérdés: Mire kell figyelnie egy mezőgazdasági őstermelőnek, ha szeretné elkerülni a folyamatos hibaüzeneteket a járulékbevallások beküldése során?
6. cikk / 22 Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
7. cikk / 22 Osztrák nyugdíjban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulékfizetésre a továbbiakban egy családi gazdaság tagja, aki eddig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, így nem volt kötelezett járulékfizetésre, szeptembertől azonban Ausztriából nyugdíjban részesül, viszont a magyar nyugdíjkorhatárt még nem érte el? Amennyiben köteles járulékfizetésre, akkor a minimálbér vagy a tavalyi jövedelem lesz a számítás alapja?
8. cikk / 22 Nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülő őstermelő járulékai
Kérdés: Kell őstermelőként járulékot fizetnie a segélyezés időszakában annak a személynek, aki jelenleg munkaviszonya mellett folytatja a gazdálkodást, de a munkaviszonya meg fog szűnni, és ezt követően a nyugdíjkorhatára eléréséig nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt kíván igényelni?
9. cikk / 22 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
10. cikk / 22 Nappali tagozatos főiskolai hallgató őstermelői tevékenysége
Kérdés: Hogyan alakul annak az őstermelőnek a járulékfizetési kötelezettsége, aki nappali tagozatos főiskolai hallgató, és iskolaszövetkezeti tagként munkaviszonyban áll?
