Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a legalább a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján "megfordul" a járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a társaság ezt a megoldást választja, akkor maradhat a részmunkaidős foglalkoztatás, viszont megszűnik a havi minimálisadó- és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Kft.-ügyvezető jogállása

Kérdés: Mi a járulékok alapja egy többszemélyes kft. egyik tagjának az esetében, aki a társasági szerződés szerint a cég egyik ügyvezetője is, de a tényleges vezetői tevékenységet a társa végzi, aki önállóan képviselheti a céget? Dolgozhat heti 20 órás munkaviszonyban a tag a saját cégénél ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szolgál ugyanezen járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapjául.Felhívnánk a figyelmet, hogy ennél sokkal kedvezőbb adó- és járulékfizetési kötelezettséggel járna az a megoldás, miszerint is az ügyvezetői tevékenységre munkaszerződést kötnének a felek, pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmének minősülnek,melyek után ugyancsak az általános szabályok szerint keletkezikszemélyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettség. A második kérdésselkapcsolatban azt kell elmondani, hogy a korengedményes nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett cél – az ügyvezető személyét érintőközterhek optimalizálása – megvalósítása 2007. szeptember 1-jétől azeddigieknél lényegesen egyszerűbbé vált. Ettől az időponttól hatályos ugyanis a2007. évi LXI. tv. 35. §-a, amely a Gt. 22. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] A Fiók-tv. 29. § (2) bekezdése szerint a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...13327-1/2002. – APEH Járulék főosztály 122.569.912.3/2002.; AEÉ 2002/10.)"A román jog alkalmazása esetén sincs Magyarországon járulékfizetési kötelezettség a megbízási díj után, kivéve a tételes egészségügyi hozzájárulást.A harmadik lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.