9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja
Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
2. cikk / 9 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
3. cikk / 9 Ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd szülési ellátásai
Kérdés: Milyen összeg alapján fogja megkapni a szüléssel kapcsolatos társadalombiztosítási ellátásait az ügyvédi irodában ügyvédként dolgozó nő, aki 2006. november 30-án szülte első gyermekét, aki után igénybe vette a TGYÁS-t és a GYED-et, majd a GYED folyósítása alatt, 2008. október 30-án megszületett a második gyermeke is? Valóban csak a minimálbért veszik figyelembe az ellátások megállapításánál annak ellenére, hogy a járulékokat jóval magasabb összeg után fizette meg? Azt a tájékoztatást kapta, hogy az egyéni és a társas vállalkozókra ez a jogszabály vonatkozik, de ügyvédként nem minősül sem ennek, sem annak.
4. cikk / 9 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
5. cikk / 9 Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya
Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
6. cikk / 9 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
7. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
8. cikk / 9 Ügyvéd munkaviszonya
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
9. cikk / 9 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának táppénze
Kérdés: Kaphat-e táppénzt az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, illetve ennek folyósítása tartama alatt az irodának milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?
