Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba.A kérdésre ezért általánosságban válaszolunk. A társas vállalkozás tagjának járulékfizetési kötelezettsége ebben az esetben ténylegesen attól függ, hogy személyesen közreműködik-e a saját cégében, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szakértő költségátalánya

Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés, megbízás alapján végzi, amely mind a kifizető, mind a magánszemély tekintetében alapvetően befolyásolja az adózási és a járulékfizetési kötelezettséget.Ha a szakértői tevékenység végzése megbízási szerződés alapján történik, a fizetendő díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintot meghaladó bevétele nem vehető őstermelői járulékalapként figyelembe, és így 2014-ben ezen tevékenysége alapján vagy nincs járulékfizetési kötelezettsége, vagy – élve a választási lehetőségével – egy tetszése szerinti összeg után vállalja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Megbízási jogviszonyban álló nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés:

Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a nyugdíjas ügyvezető, aki nem tagja a kft.-nek, de az ügyvezetői feladatait az alapító okirat értelmében megbízási jogviszony keretében látja el? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a nyugdíjas ügyvezető fia.

Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjas ügyvezető, ha igen, a megbízási jogviszonyban állókra irányadó általános szabályok szerint kell a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét elbírálni. E szabályok értelmében, ha a részére kifizetett megbízási díj adóelőleg-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Lakásszövetkezet nyugdíjas elnökének tiszteletdíja

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli egy lakásszövetkezet elnöki tisztséget ellátó nyugdíjas tagját abban az esetben, ha évente egyszer, illetve ha havi rendszerességgel kap tiszteletdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést csak általánosságban lehet megválaszolni, tekintve hogy kérdezőnk a járulékfizetési kötelezettség elbírálásához nélkülözhetetlen jövedelemadatokat konkrétan nem adta meg. Ugyanis a lakásszövetkezet vezető tisztségviselőjét (elnökét) díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Kutatási tanulmány díjának közterhei

Kérdés: Alkalmazhatja-e egy közhasznú alapítvány az Szja-tv. 1. mellékletének 3.1. pontját, azaz tekinthető-e adómentes kutatói ösztöndíjnak a kifizetendő juttatás abban az esetben, ha az alapítvány az alapszabályban rögzített közhasznú céljával összefüggésben mindenki számára elérhető pályázatot hirdet irodalomtörténeti kutatásokra, a beérkezett munkákat elbírálja, és a legjobbakat publikálja, illetve pénzzel is díjazza? Köthető-e kutatói ösztöndíjszerződés ebben az esetben? Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...R. 3. §). A kiválasztott alkotókkalkötött felhasználási szerződések tehát társadalombiztosítási jogviszonyt nemkeletkeztetnek, így járulékfizetési kötelezettséget sem vonnak maguk után. ATbj-tv. 21. § d) pontja alapján ugyanis nem képezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként munkavégzéscsak otthon folytatható. A gyermeknevelési támogatás folyósítása melletttörténő munkavégzés utáni járulékfizetési kötelezettséget is az alapul szolgálójogviszony – munka-, vagy megbízási, vagy tagsági viszony stb. – határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...részéreadja bérbe.Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után biztosításikötelezettséggel járó jogviszony hiányában járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amunkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy– a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve teszeleget járulékfizetési kötelezettségének, miközben a munkavállaló ténylegesmunkabére nem éri el ezt az összeget.Ez utóbbi esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
1
2