1. cikk / 33 Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
2. cikk / 33 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
3. cikk / 33 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
4. cikk / 33 Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén
5. cikk / 33 Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása
6. cikk / 33 CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó
7. cikk / 33 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
8. cikk / 33 Egészségkárosodási járadékban részesülő egyéni vállalkozó
Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki eddig a katasztrófavédelemnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonya alapján folytatta a tevékenységét, most azonban – egészségi állapotára tekintettel – egészségkárosodási járadékra vált jogosulttá? A járadékból nyugdíjjárulék kerül levonásra.
9. cikk / 33 Egyéni vállalkozás GYET mellett
Valóban egyenértékű egy heti 36 órás munkaviszonnyal a főállású anyaság? Mellékfoglalkozásúnak fog minősülni ez alapján az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki 2023. március hónapjától gyermeknevelési támogatást kíván igényelni 3 gyermekére tekintettel? Választható GYET mellett a kisadózás?