Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési felső határ,vagy hétköznapi nyelven járulékplafon). A járulékfizetés felső határa naptárinapi összege 2009-ben 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan(a járulékalap harmincadrészével, illetve a járulékfizetési felső határ napiösszegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó táppénzben,baleseti táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...felsőhatárig kell megfizetni.Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptáriév teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt abiztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.A 27. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

GYED-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
Részlet a válaszából: […] ...alsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzalaz időszakkal arányosan (a járulékalap harmincadrészével, illetve ajárulékfizetési felső határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt atársas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánálegy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. Ajárulékfizetési felső határt csökkenteni kell a járulékmentes időtartamoknaptári napjai és a járulékfizetési felső határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot a társadalombiztosításijárulék-alap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határ után.Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Költ-tv. állapítja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után köteles megfizetni (Tbj-tv. 27. §).A Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.