Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...tájékozódni. Ha olyan harmadik államba történő kiküldetésről van szó, amely Magyarországgal nem egyezményes ország, akkor a magyar járulékfizetési kötelezettségek fennmaradnak a kiküldetés ideje alatt is, ami nem zárja ki, hogy a harmadik állam joga alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...5 db 2-2 napos megbízási szerződést köt a magánszeméllyel,megbízásonként 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemmel, ajárulékfizetést külön-külön kell teljesíteni, tehát a megbízások után mindegyikesetben 26 százalék a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 46. §-ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja előolyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetésikötelezettséggel járna. Ebből következően a 2005. évi CXXXIX. törvény 48.§-ának (3) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító szabályokkövetkeztében Magyarországon nem adóztatható), a munkaszerződésükbenmeghatározott személyi alapbér képezi a járulékfizetésük alapját. A fizetendőjárulékok típusa megegyezik a magyar állampolgárok által, illetve utánukfizetendő járulékokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...-munkaviszony vagy más munkavégzésre irányuló jogviszony keretében – atanulmányaitól függetlenül – foglalkoztatják, az adó- és járulékfizetésikötelezettség az általános szabályok szerint alakul, azzal az eltéréssel, hogya 3 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...(8,5 százalék, illetve 1,5 százalék) és az egészségbiztosítási járulék (3 százalék) fizetése alól. Nem mellékes, hogy a járulékfizetési mentesség kizárólag a biztosítási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére vonatkoztatható. Ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.