Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...járó munkaviszonyban áll, már nem minősül főállású kisadózónak, és nem biztosított. Ez a tény pedig az adózását és a járulékfizetését is befolyásolja.Abban az esetben, ha a kismama a vállalkozása mellett létesít munkaviszonyt, egyidejűleg fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Eltartott GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?
Részlet a válaszából: […] ...abiztosított eltartott közeli hozzátartozói. 2007. április 1-jétől az eltartott közeli hozzátartozókkikerültek abból a körből, akik járulékfizetés nélkül voltak jogosultakegészségügyi szolgáltatásra. 2007. április 1-jétől az egészségügyiszolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Őstermelő járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Egy 4 év óta folyamatosan biztosított, szülés előtt álló nő közszolgálati jogviszonya 2007. december 31-én megszűnik, új szerződést nem köt vele az önkormányzat. Jogosult lesz-e táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 2008. január 1-jétől őstermelői tevékenységet folytat? Ebben az esetben a kezdés évében a minimálbér után minden járulékot meg kell fizetnie? Meg kell-e fizetnie valamennyi járulékot abban az esetben is, ha 2008-ban a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, és 2009-ben vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] Valóban. Amennyiben a kérdésben említett hölgy közszolgálatijogviszonya megszűnését követően őstermelői tevékenységet folytat, és másbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs, akkor őstermelőként válikbiztosítottá.2008-ban kezdő őstermelőként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Nappali tagozatos biztosított ellátásai

Kérdés: Jogosult-e GYED-re, majd GYES-re az az egyéni vállalkozó, aki nappali tagozatos hallgató, és munkaviszonyban áll? Egyéni vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányokat, a Tbj-tv. 31. § bekezdése értelmében csak a ténylegeskivétje után kell járulékot fizetnie (nem terheli tehát aminimum-járulékfizetési kötelezettség), mégpedig 29 százalék társadalombiztosításijárulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.