Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmazza azokat a jogviszonyokat, amelyekre korábban nem volt előírva az adatszolgáltatási kötelezettség, illetőleg amelyekben nem járulékfizetés alapozza meg a szolgálati idő elismerését. Ilyen időszak lehet például a sorkatonai szolgálat időtartama, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Méltányossági nyugdíj

Kérdés: Pótolható méltányossági alapon a hiány-zó szolgálati idő annak érdekében, hogy az igénylő megkaphassa a nyugellátását? Egy nyugdíjkorhatárt betöltött magánszemély beadta az igénylését, amellyel egy időben jelezte, hogy a szolgálati ideje kevés, ezért kéri a nyugdíja méltányossági alapon történő megállapítását. A kérésére semmilyen válasz nem érkezett, a nyugdíj-igényét pedig elutasították.
Részlet a válaszából: […] ...jelentette. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer elsősorban biztosítási elvre épül, amelynek lényege, hogy a nyugdíjjogosultságot járulékfizetéssel, biztosítási idővel kell megszerezni. A?biztosítási elvű jogszerzés mellett szolidaritási elemek is megjelennek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...meg.(A nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett [jogosult] személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.)A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...során az a négyhavi, járulékalapot képező tényleges jövedelem,illetőleg járulékalap vehető figye­lembe, amely után – a járulékfizetési felsőhatár figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség álltfenn, majd e kereset,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Rokkantnyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Beleszámít-e a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék egy gazdasági társaság rokkantnyugdíjas tagjának hathavi átlagjövedelmébe, aki havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegben kap tagi jövedelmet? Elveszítheti-e a nyugdíjjogosultságát a tag emiatt, vagy van valamilyen megoldás erre a problémára?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnése szempontjából jövedelem az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségáll fenn, ideértve az Ekho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja szerint kereset, jövedelem: az ajárulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...(A nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzése érdekébenkötött megállapodást a kedvezményezett [jogosult] személy javára ajárulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.) Amegállapodás megkötésére a megállapodást kötő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Közterhek fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a közalkalmazottnak, akinek munkáltatója egy év fizetés nélküli szabadságot engedélyezett? Milyen következményei lesznek ennek az időszaknak az érintett társadalombiztosítási jogviszonyára?
Részlet a válaszából: […] ...szolgál) az adóhatóság határozatban fogja havi bontásban, ésesedékességenként közölni a 2009. évi egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésének kötelezettséget, melyet a tárgyhót követő hó 12-ig, vagy ha ez azidőpont munkaszüneti vagy pihenőnapra esik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

"Sikerdíj" közterhei

Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni. Ugyancsak a biztosítási kötelezettség megállapítása esetén kell a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ figyelembevételével megállapítani. Ez az összeg fog a majdani nyugdíj alapjába beszámítani. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.