Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi székhelyű társaságMagyarországon járulékfizetéssel tartozik utána. Az egyezmény ugyanis aszociális biztonsági koordináció általános főszabályát követi, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében azesedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet(elmaradt követelést) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Több jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...is részesül. Ezalatta marad a minimálbér 30 százalékának, ami azért lényeges, mert így nemterjed ki rá a biztosítás. Ennek hiányában járulékfizetés nem keletkezik,mindössze a kifizetőt terheli 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.(A két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 46. §-ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja előolyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetésikötelezettséggel járna. Ebből következően a 2005. évi CXXXIX. törvény 48.§-ának (3) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az új Gt. 91. § (2) bekezdése alapján az ügyvezetés nem minősülszemélyes közreműködésnek], az ügyvezető biztosítási és járulékfizetésikötelezettségét a megbízási jogviszonyban állókra irányadó szabályok szerintkell elbírálni. Ezek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

GYES melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie a GYES melletti foglalkoztatás esetén annak a munkavállalónak, aki 8 éve beteg gyermekével GYES-en van, munkaviszonya 2007. május 10-én megszűnt, és 2007. június 20-án 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?
Részlet a válaszából: […] ...a körülmény, hogy a közalkalmazottként munkát végzőszemély egyidejűleg gyermekgondozási segélyben is részesül, az utána felmerülőjárulékfizetési kötelezettségre nézve nincs kihatással. Ezért agyermekgondozási segély mellett munkát végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...eho megfizetése révén teljes körű biztosításra tesz szert, és egyénivállalkozásában – feltéve hogy nincs kivétje – semmilyen járulékfizetésikötelezettség sem terheli. Még vállalkozói járulék sem, hiszen a társaságbanfizet 1,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni 2005-2007. évben egy rendszeres szociális járadékban részesülő, heti 20 órában foglalkoztatott alkalmazottól?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőnk úgy gondolja, hogy a rendszeresszociális járadék folyósítása alatt a munkavégző személy speciálisjárulékfizetésre (mint pl. a saját jogú nyugdíjas) kötelezett. Nos, ez nincsígy, a rendszeres szociális járadékban részesülő személy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...választást követő öt évig fenntartható. Tehát akonkrét esetben nincs akadálya az ügyvezetői munkaviszony fenntartásának, ami ajárulékfizetés szempontjából annyi eltérést jelent, hogy a nyugdíjazástkövetően a munkabérből a 3 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Egyéni járulék visszafizetése

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha csak 2006 novemberében szerzett tudomást arról, hogy egyik dolgozója 2005. december 18-ától nyugdíjas lett, ezért addig teljes munkaidős dolgozóként számfejtette a munkabérét? Milyen közterheket kell visszafizetni, mikor és meddig?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjas 2006. augusztus 31-éig egyéni járulékfizetésére egyáltalán nem volt kötelezett, míg a jelzett időpontot követőidőszakra járó juttatását már 4 százalék természetbeni egészségbiztosításijárulék terheli.Az érintettől levont járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.
1
2