Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...ha az érintett tag valamilyen okból – például táppénz – mintegy 3 hétre (22 napra) mentesül egyéni vállalkozóként a minimális járulékfizetési kötelezettség alól.Ami a szociálishozzájárulásiadó-alap Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...koronavírus-világjárvány miatt kialakult veszélyhelyzet időtartama alatt 2020. március, április, május és június hónapban az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulékalapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja szerint kereset, jövedelem: az ajárulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...Kereset, jövedelem alatt azt a járulékalapot képezőjövedelmet, illetve azt a járulékalapot kell érteni, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében azesedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet(elmaradt követelést) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...anyasági ellátások finanszírozása az Egészségbiztosítási Alapból történik, szükség van a biztosítási jogviszonyra, illetőleg a járulékfizetésre, így az igénybejelentés a foglalkoztató részvétele nélkül nem lehetséges.Más a helyzet a családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.