49 cikk rendezése:
1. cikk / 49 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
2. cikk / 49 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
3. cikk / 49 Négygyermekes átalányadózó járulékalapja
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy GYET-ben részesülő, négygyermekes átalányadózó édesanyának, tekintettel arra, hogy személyi jövedelemadót nem fizet? Egyéni vállalkozói bevétele kb. havi 600 000 forint, és 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
4. cikk / 49 Egyetemi hallgató megbízási jogviszonya
Kérdés: Kell valamilyen bevallási vagy fizetési kötelezettségeket teljesítenie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha a nyár tartama alatt, három hónapra egy egyetemi hallgatót alkalmaz megbízási jogviszonyban, havi 190 000 forint megbízási díjért? A megbízott 25 év alatti nappali tagozatos hallgató.
5. cikk / 49 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Hogyan alakul a 2022. évi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a tavalyi árbevétele 14 millió forint volt, és idén is hasonló összeggel kalkulál? Az érintett rendelkezett egy főállású munkaviszonnyal, de azt június 30-ával megszüntette, és ettől az időponttól GYET-et igényelt.
6. cikk / 49 Kivaalap megállapítása I.
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. adóalapjának számítása során a személyesen közreműködő tag díjazását, aki egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, amiért semmilyen jövedelmet nem kap? A tag jelenleg GYET-ben részesül, és rendelkezik egy kisadózó egyéni vállalkozással is. Kisadózóként hogyan kell megfizetnie a tételes adót?
7. cikk / 49 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
8. cikk / 49 Egyetemista ügyvezető járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
9. cikk / 49 Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
10. cikk / 49 Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
