Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság tevékenységében való személyes közreműködése miatt már társas vállalkozó is, akkor a végelszámolói tisztség utáni járulékfizetési kötelezettség megállapításakor a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Többes jogviszonyú nyugdíjas vezető tisztségviselő közterhei

Kérdés: Be kell jelenteni minden jogviszonyában azt a saját jogú nyugdíjas személyt, aki heti 40 órás munkaviszonyban egy zrt. elnök-vezérigazgatója, emellett a zrt. kapcsolt vállalkozásának minősülő kft. ügyvezetője, valamint egy szövetkezet ügyvezető elnöke is? A kft.-ben a havi tiszteletdíj összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a szövetkezetben pedig év végén kap egy minimális összegű tiszteletdíjat.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, és utána a Tbj-tv. 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell a járulékfizetést teljesíteni. (E kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozás nélkül figyelembe vehetők.b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakravonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehetbeszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...ajelzett esetekre vonatkoztatva mintegy tudatosan "felülírta" azokat.Tekintettel arra, hogy az ügyvezetőnek, a társas vállalkozás tagjának ajárulékfizetését "első körben" az adóhatóság bírálja el, rá nézve pedig airánymutatás alkalmazása kötelező, így minden bizonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Személyesen nem közreműködő tag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem hiányában -heti 36 órát elérő foglalkoztatására tekintettel – a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdésealapján nem áll fenn utána járulékfizetési kötelezettség.A kft. ügyvezetőnek minősülő tagja főszabálykéntmunkaviszonyban vagy munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...tag munkaviszonya ugyan kizárt, azonban a biztosításikötelezettséget esetében ugyanezen előírások mentén kell elbírálni, és utána ajárulékfizetést teljesíteni, azzal a különbséggel, hogy – mivel nem nyugdíjas -a részére kifizetett járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a többségi részesedéssel bíró, ügyvezetői teendőket ellátó nyugdíjas tagja után, aki ezért a tevékenységért nem vesz ki jövedelmet, a munkában töltött napokra megfizeti az egészségügyi hozzájárulást, más közterhet azonban nem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő nyugdíjas tag az ügyvezetői tevékenységet kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként látja el, a járulékfizetési kötelezettségnek is ennek megfelelően kell eleget tenni. Így jövedelem hiányában járulékot (amely egyébként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében korábban kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősülő saját jogú nyugdíjas tag ügyvezetőre vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Gt. módosítása nem érintette, mert arra változatlanul a Tbj-tv. 4. § d) 1. pontja az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.