Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...e jogviszonyában nem szerzett szolgálati időt, míg a társas vállalkozói jogviszony azért nem vehető figyelembe, mert nem teljesített járulékfizetési kötelezettséget.Ezen ellentmondás feloldása érdekében fordult a nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

-Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése

Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munka­viszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.
Részlet a válaszából: […] ...a felek közötti viszony függvényében – akár ingyenes munkavégzésről is szó lehet, amely nem keletkeztet sem biztosítási, sem adó- és járulékfizetési kötelezettséget. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez az eset csak a tagok által végzett tevékenység és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Szerb állampolgárságú megbízott jogállása

Kérdés: Milyen igazolásokat kell bekérni attól a szerb állampolgárságú munkavállalótól, akit egy magyar cég megbízási jogviszonyban kíván foglalkoztatni? A munkavállaló állandó lakóhelye Szerbiában van, és a munkavégzés helye is kizárólag Szerbia, üzletkötői munkakörben, a kapcsolattartás és a teljesítményelszámolás interneten történik, a megbízási díjat bankszámlára történő átutalással egyenlítik ki. A dolgozó más jogviszonnyal nem rendelkezik, a megbízási szerződést a magyar jog szabályai szerint kötik meg. Milyen járulékokat kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után, illetve melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni, Magyarországon biztosított lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag Szerbiában munkát végzőmegbízott Magyarországon nem esik biztosítási kötelezettség alá, így utánaMagyarországon járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2003. évi XXV.tv.-nyel kihirdetett jugoszláv-magyar kettős adóztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyt nemtaláljuk meg, ami azt jelenti, hogy önmagában az adószám kiváltása nem jelentiautomatikusan a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség kezdetét is úgy,mint pl. az egyéni vállalkozónál. Ha azonban az adószámos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
Részlet a válaszából: […] ...is kezdjük a járulékfizetéssel. Az egyéni vállalkozóa minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot,nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynektartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében korábban kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősülő saját jogú nyugdíjas tag ügyvezetőre vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Gt. módosítása nem érintette, mert arra változatlanul a Tbj-tv. 4. § d) 1. pontja az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.