8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
2. cikk / 8 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő kft.-tag
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettel 2018. szeptember 15-től kedvezményes nyugdíjat igényel? A tag havi jövedelme háromszázezer forint.
3. cikk / 8 1950-ben született munkavállaló
Kérdés: Érdemes kérnie a nyugdíja újraszámítását annak az 1950-ben született munkavállalónak, aki közel három éve ment nyugdíjba, és mivel nem vonatkozott rá kereseti korlát, meglehetősen magas havibérrel került bejelentésre? Előfordulhat, hogy rosszabbul jár az új nyugdíj-megállapítással?
4. cikk / 8 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
5. cikk / 8 Járulékfizetés nyugellátás szüneteltetésének ideje alatt
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül továbbra is az a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló, aki 2014. július 1-jétől kérte a nyugdíj folyósításának szüneteltetését, tekintettel arra, hogy keresete meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát? Milyen járulékokat kell vonni a dolgozótól ebben az esetben?
6. cikk / 8 Korengedményes nyugdíjban részesült kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vállalhat munkát a saját cégeiben az a nő, aki két kft.-ben 50 százalékos tulajdonos, 2011-ben ment korengedményes nyugdíjba az egyik vállalkozásával kötött megállapodás alapján, most betöltötte az 59. életévét, és letelt a volt munkáltatója által finanszírozott korengedményes nyugdíj folyósításának ideje? A tag a nyugdíjazáskor minden jogviszonyát megszüntette.
7. cikk / 8 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
8. cikk / 8 Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai
Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
