Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése

Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
Részlet a válaszából: […] ...biztosításának nem kellett volna fennállnia, és ő vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének, és járulékfizetés történt.A fenti megfogalmazásból a járulék-visszaigénylést illetően több szűkítő körülmény következik:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Szolgálati idő két munkahely esetén

Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát is.A járulékfizetés azonban mégsem volt "haszontalan", hiszen a nyugdíjjárulék-alap mindkét jogviszonyból beszámításra kerül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...során az a négyhavi, járulékalapot képező tényleges jövedelem,illetőleg járulékalap vehető figye­lembe, amely után – a járulékfizetési felsőhatár figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség álltfenn, majd e kereset,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a nyugdíjjárulék levonását tekintve annál a munkavállalónál, akinek szja-köteles munkabére és az ekhós jövedelme elérte a 7 665 000 forintos nyugdíjjárulék-fizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] ...olyan,ekhoalapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű ekhót fizetett,figyelembe véve – a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetés felső határáigmegfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék. Ha a magánszemély az adottkifizetéssel lépi át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Rokkantnyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Beleszámít-e a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék egy gazdasági társaság rokkantnyugdíjas tagjának hathavi átlagjövedelmébe, aki havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegben kap tagi jövedelmet? Elveszítheti-e a nyugdíjjogosultságát a tag emiatt, vagy van valamilyen megoldás erre a problémára?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnése szempontjából jövedelem az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségáll fenn, ideértve az Ekho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló keresete

Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet vagy egyéb kereseteket kell figyelembe venni a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló havi átlagának megállapításakor? Hogyan kell elbírálni, hogy kell-e csökkenteni az ellátást? A törvényi szabályozás nem egyértelmű ebben a kérdésben.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemként azt ajárulékalapot képező jövedelmet, illetve azt a járulékalapot kell figyelembevenni, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmenkívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve azEkho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után anyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határfigyelembevételével kell megállapítani, míg ugyanezen szakasz (2) bekezdésemindehhez annyit tesz hozzá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíjjárulék levonása utólagos kifizetés esetén

Kérdés: Hogyan kell levonni a nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak az esetében, akinek az előző munkahelye 2009. június 30-án megszűnt, jelenlegi munkahelyén 2009. július 1-jétől dolgozik, és az előző munkahelyén 2010. márciusban jutalmat fizettek ki számára a 2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig terjedő időszakra? A munkavállaló az előző munkahelyén időarányosan elérte a nyugdíjjárulék-maximumot.
Részlet a válaszából: […] ...abiztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felsőhatárig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszonymegszűnése napján került volna sor. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] Az említett tájékoztató továbbra is alkalmazható, tekintvehogy a benne szereplő jogszabályi helyek – az ügy lényegét érintően – nemváltoztak.A kérdésben említett vállalat a Tbj-tv. 4. § a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.
1
2
3
4