Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa naptári napiösszege 21 000 forint. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Megállapodás nyugdíjjogosultság megszerzésére

Kérdés: Mi az a legkevesebb összeg, amelynek alapulvételével megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő és ellátási alap megszerzéséhez az a munkavállaló, akinek nincs munkahelye?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett – 34 százalékos nyugdíj-biztosítási ésnyugdíjjárulék-fizetés vállalása mellett megállapodást köthet. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy általmegjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési felső határ,vagy hétköznapi nyelven járulékplafon). A járulékfizetés felső határa naptárinapi összege 2009-ben 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Nyugdíjjárulék alapja

Kérdés: Vonhat-e a cég nyugdíjjárulékot egy megbízási szerződés alapján munkát vállaló személy kérésére abban az esetben, ha a Tbj-tv. 31. § (7) bekezdése alá tartozik, amely egyébként kimondja, hogy a további jogviszonyaiból származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet? A nyugdíjjárulék alapja a két jogviszonyban sem éri el a járulékfizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]

Nem. A Tbj-tv. 31. § (7) bekezdésében említett személyi körbe tartozó munkavállalótól további jogviszonyában nyugdíjjárulékot még kifejezett kérése ellenére sem szabad levonni, ugyanis azt a szolgálati nyugdíjrendszer nem "tudja kezelni".

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében azesedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet(elmaradt követelést) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

GYES-en lévő munkavállalót foglalkoztató munkáltató közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és kell-e ehót fizetnie annak a munkáltatónak, amely egy másik munkáltatónál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, aki jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkát vállalószemély biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályokszerint kell megállapítani, illetve teljesíteni. Utána az "új" munkáltatónak 29százalékos társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Új belépő nyugdíjjáruléka

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kilépésekor rendezni a járulékokat abban az esetben, ha a dolgozó 2007 májusában már elérte a nyugdíjjárulék felső határát, ettől az időponttól a munkáltató nem vont tőle nyugdíjjárulékot, de 2007. szeptember 16-án kilépett? A munkavállaló 2007. szeptember 17-én új munkaviszonyt létesített, és az új munkáltató a Tbj-tv.-ben foglaltak szerint levonta tőle a nyugdíjjárulékot, amit a munkavállaló nehezményezett, tekintettel arra, hogy már megfizette a nyugdíjjárulék-maximumot. Nyilatkozhat-e a munkavállaló új munkáltatója felé arról, hogy a fent leírtak miatt már ne vonjanak tőle nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...(3)bekezdése] szövege szinte minden évben módosult, lényege a törvényhatálybalépése óta változatlan. E szerint a biztosított éves járulékfizetésifelső határát az év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől év végéig (amennyibenismert, a jogviszony végéig) meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozás nélkül figyelembe vehetők.b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakravonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehetbeszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Ekho-t választó magánszemély járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ekho-s dolgozók esetében a 0608-as bevallás kitöltési útmutatójának 328. sorában szereplő alábbi mondatot: "a járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho-alapot képező bevétel (bevételek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni"? Egy 2006. június 20-án belépett dolgozó úgy nyilatkozott, hogy a teljes bruttó bérére az ekho-s adózást választja. A bruttó bére 840 000 forint/hó. 2007-től havonta, nyilatkozata alapján a minimálbérnek megfelelő bérrészét az általános szabályok szerint adóztatják, a fennmaradót pedig az ekho szabályai alapján. 2007. évben mikor éri el a járulékfizetés felső határát az ekho-s munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve -a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv. előírása szerinta járulékfizetés felső határáig megfizette. Amennyiben a kifizetéssel amagánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...bevételének 50 százalékátfigyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv.előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette. Ha a kifizetéssela magánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.
1
2