Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulék-fizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
Részlet a válaszából: […] ...terhelő 14 százalékos eho éves felső határig történő megfizetése esetén mentesítene a járulék alól. A beszámításra csak járulékfizetés esetén van lehetőség.A többletfizetés tehát soha nem az egészségügyi szolgáltatási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó esetében – feltéve hogy folyamatosan fennállt a járulékfizetési kötelezettség – 12?x?7050 = 84?600 forintot jelent, ami alapján az érintett tag eho-fizetési kötelezettsége csak 365...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot megállapítani, levonni. A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art.-ben körülírt képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...szerint bejegyzésre nemkötelezett külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallásikötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott fióktelep, illetvepénzügyi képviselő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Nyugdíjba vonult munkavállaló részére adott jutalom

Kérdés: Adhat-e utólag bérjutalmat a munkáltató egy volt munkavállalójának, aki 2011. évben nyugdíjba vonult? Amennyiben igen, milyen járulékvonzata van a kifizetésnek, illetve hogyan kell a NAV-nak az adatszolgáltatást teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a bérjutalom kifizetésének egy volt dolgozórészére. A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése kifejezetten az ilyen esetekrevonatkozóan ad a járulékfizetés tekintetében eligazítást. E szerint ajárulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a nyugdíjjárulék levonását tekintve annál a munkavállalónál, akinek szja-köteles munkabére és az ekhós jövedelme elérte a 7 665 000 forintos nyugdíjjárulék-fizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] ...olyan,ekhoalapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű ekhót fizetett,figyelembe véve – a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetés felső határáigmegfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék. Ha a magánszemély az adottkifizetéssel lépi át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa naptári napiösszege 21 000 forint. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló valótlan nyilatkozata

Kérdés: Van-e valamilyen kötelezettsége a foglalkoztatónak abban az esetben, ha egy 2010 júliusában megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló nyilatkozatáról kiderül, hogy nem felelt meg a valóságnak? A megbízott úgy nyilatkozott, hogy a főállásában szerzett jövedelme alapján már elérte a nyugdíjjárulék felső határát. Hogyan kaphatja vissza a munkavállalótól a megfizetendő nyugdíjjárulékot a cég?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzőennyilatkozhat – a jogcímet megjelölve – arról, hogy a kifizetést járulékfizetésikötelezettség nem terheli. A magánszemélynek eme nyilatkozata az adóbevallássalegyenértékű.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.
1
2
3
5