Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy korábbi kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek az egészségi állapota 50 százalékos mértékű, és erre tekintettel rokkantsági ellátást kap, ha ismét egyéni vállalkozásba kezd? Az érintettnek az ellátás érdekében kellett megszüntetnie a vállalkozását. Lehet ebben az esetben kiegészítő tevékenységet folytató, illetve nem főállású kisadózó?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, tehát kiterjed rá a biztosítás, így havi minimálisadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy havonta a kivét, de legalább a minimálbér (vagy garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] ...és így a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, ami alapján a cégben havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Erre tekintettel kisadózóként a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...A szünetelés viszont nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, lezárását, ugyanis az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
Részlet a válaszából: […] ...látja el az ügyvezetést, a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül, és havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Erre tekintettel a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján viszont kisadózóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...van arra, hogy a törvény rendelkezzen a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén történő járulékfizetésről. A szabályozás alapján ebben az esetben a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos tagja – a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján – társas vállalkozónak minősül, és havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy utána a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem terjed ki a biztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre – és így e jogviszonya alapján természetesen járulékfizetési kötelezettség sem terheli -, aki bármilyen más jogviszonyban [kivéve a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Egyházi személy társas vállalkozása

Kérdés: Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
Részlet a válaszából: […] ...nem főállású kisadózói jogállás, illetve a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség kérdésben felvetett esetéhez kapcsolódó feltételek azonosak: a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében a kisadózó abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Járulékfizetés hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett bt.-ben kisadózó, és emellett az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján – diákstátuszára tekintettel – mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.Kisadózóként pedig két körülmény alapján is nem főállásúnak minősül. Egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a teljes összegű minimálbér után a járulékokat egy kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha heti 20 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben, vagy elegendő az arányos részt figyelembe venni? Főállású vagy nem főállású kisadózónak fog minősülni ez alapján a kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...érintett után a munkabért terhelő járulékok mellett, az általános szabályok szerint a havi minimális szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettséget is teljesíteni kell, hiszen nem rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
1
2
3