Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lehet a munkaviszonyából CSED-re, és ha igen, akkor melyik jogviszonyában kell benyújtani az igénylést az édesanyának az alábbi esetben?
Az igénylő 2014. március 1-jétől 2016. november 1-jéig főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de 2014. április 1-jétől nem volt járulékfizetési kötelezettsége, mert 2014. április 1-jétől 2014. október 4-ig táppénzben részesült, első gyermeke születésétől, 2014. október 5-től 2015. március 21-ig CSED-et, 2015. március 22-től, 2016. október 5-ig GYED-et kapott, és 2016. október 6-tól jelenleg is GYES-ben részesül, 2016. november 2-től munkaviszonyt létesített, ezért egyéni vállalkozását 36 órát elérő munkaviszony mellett folytatja. A?dolgozó 2017. január 2-től február 11-ig táppénzen volt, 2017. február 12-én megszületett második gyermeke, de a munkaviszonyából a CSED megállapítására irányuló kérelmét elutasították. Amennyiben semmilyen módon nem jogosult CSED-re, akkor milyen ellátást igényelhet?
Részlet a válaszából: […] ...2014. március 1-jétől jelenleg is biztosított. A Tbj-tv. 10. §-ában foglaltak szerint az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Jogviszonyok visszamenőleges rendezése

Kérdés: Mit tehet a rokkantsági ellátása érdekében az a személy, aki 2015 októberében megszüntette a jogviszonyát, és kérte rokkanttá nyilvánítását? Egészségi állapota alapján rokkantsági ellátásra lenne jogosult, de a kérelmét elutasították, arra való hivatkozással, hogy vállalkozóként keresőtevékenységet folytat. Az érintett személy valóban rendelkezik egy egyéni vállalkozással, de nem folytat tevékenységet, egészségi állapota miatt nem is tudna dolgozni, visszamenőlegesen viszont nem tudja megszüntetni a jogviszonyát, így az október és március közötti 6 hónapban teljesen ellátatlan marad.
Részlet a válaszából: […] ...36 órát elérő foglalkoztatás is, amiből egyenesen következik, hogy az érintett személy egyéni vállalkozásában havi minimálisadó- és járulékfizetésre kötelezett. Azaz a munkaviszony megszűnésének napjától az egyéni vállalkozás megszüntetése napjáig legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...nem biztosított.Feltételezzük, hogy az igénylő 2011. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőként biztosított.Más a helyzet a járulékfizetési kötelezettséggel, hiszen a táppénzre való jogosultságát a pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Egyéni vállalkozó előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie vagy kell-e szüneteltetnie az egyéni vállalkozói tevékenységét annak a vállalkozónak, aki előrehozott öregségi nyugdíjba kíván vonulni? Amennyiben a nyugdíjazás után tovább folytatja a tevékenységet, mikortól nem kell a minimálbér után megfizetnie a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, amely viszont nem tartozik a Tbj-tv. 5. §-a szerintibiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok körébe.Ami a járulékfizetési kötelezettséget illeti: a vállalkozó anyugdíjazása napjától tekintendő kiegészítő tevékenységet folytatónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...meg a főkönyvelőnek járó vállalkozási díjat, amely valójában a havi munkabér összege volt. Az alperes az általánosforgalmiadó- és a járulékfizetési kötelezettségek tekintetében is fenntartotta a határozatában foglaltakat, valamint azon felperesi hivatkozás kapcsán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.