14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
2. cikk / 14 Helytelen adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
3. cikk / 14 Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása
Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
4. cikk / 14 Nyugdíjas közös képviselő jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
5. cikk / 14 Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
6. cikk / 14 Egyéni járulék visszafizetése
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha csak 2006 novemberében szerzett tudomást arról, hogy egyik dolgozója 2005. december 18-ától nyugdíjas lett, ezért addig teljes munkaidős dolgozóként számfejtette a munkabérét? Milyen közterheket kell visszafizetni, mikor és meddig?
7. cikk / 14 Nyugdíjjárulék visszaigénylése nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén
Kérdés: Vissza lehet-e igényelni a levont nyugdíjjárulékokat a visszamenőleg igényelt öregségi nyugdíj esetén akkor is, hogyha nem 6 hónapra, hanem csak 2 vagy 3 hónapra visszamenőlegesen kérték az ellátás megállapítását? Az eddig kapott információk alapján ez csak 6 hónapra visszamenőlegesen igényelt nyugdíj esetén lehetséges, de a törvényben nem található erről külön rendelkezés. Melyik nyomtatványon kell igényelni a visszajáró járulékokat?
8. cikk / 14 Egyéni vállalkozó jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
9. cikk / 14 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 14 RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése
Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?