8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 GYED-jogosultság II.
Kérdés: Le kell állítani a GYED-ellátás folyósítását a szabadság lejárta után annak a munkavállalónak az esetében, aki jelezte a munkáltatójának, hogy 2020. augusztus 1-jétől bölcsődébe fogja járatni a gyermekét, de nem áll munkába, hanem a felgyülemlett szabadsága kivétele után szeretne elmenni fizetés nélküli szabadságra?
2. cikk / 8 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
3. cikk / 8 Munkavállalás Németországban
Kérdés: Be kell szereznie az A1-es igazolást annak a magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú személynek, aki Németországban vállal munkát, amely alapján Németországban biztosítási jogviszonya keletkezik? A munkavállaló valószínűleg 183 napot meghaladóan fog Németországban tartózkodni. Meg kell fizetni ebben az esetben a 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot?
4. cikk / 8 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
5. cikk / 8 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
6. cikk / 8 Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
7. cikk / 8 Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai
Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
8. cikk / 8 Külföldön biztosított munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetnie a 4350 forint összegű járulékot egy több mint két éve külföldön dolgozó munkavállalónak, akinek külföldön van egészségügyi biztosítása is, és Magyarországon semmilyen orvosi ellátást nem vesz igénybe? Az APEH felvilágosítása szerint, ha nem jelentkezik ki a lakásból, minden hónapban meg kell fizetnie ezt a közterhet.