Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíj-folyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] ...személy nem tekinthető nyugdíjasnak. Így munkavállalóként az általános szabályok szerint kiterjed rá a biztosítási, és terheli a járulékfizetési kötelezettség.Annál is inkább, mivel a kérdésben említett munkavállaló a nyugdíj összegének az ismeretében akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] ...az említett személy egyéni és társas vállalkozást is folytat, akkor - a 36 órához hiányzó egy óra miatt - minimumadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli. Ugyanezen okból viszont nincs akadálya annak, hogy egyéni vállalkozóként a kisadózást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy az egyéni vállalkozásában sem minősül nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát - csak szja és szociá-lis hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.A második kérdésben utalás történik a munkaviszonyban álló dolgozók minimumjárulék-fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Japán munkavállaló kiküldetése

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
Részlet a válaszából: […] ...egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése alapján a japán munkavállalóra Magyarországon nem terjed ki a biztosítás, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Az egyezmény szövege szerint, ha az egyik szerződő állam jogszabályai hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem (60.000× 90% = 54.000 forint) havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.Ez azt jelenti, hogy a kifizetést csak személyi jövedelemadó terheli, illetve - mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Harmadik országbeli munkavállaló gyermekének egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Visszamenőlegesen munkabérként vagy esetleg egyéb juttatásként tudja számfejteni a harmadik országbeli munkavállaló gyermeke egészségügyi szolgáltatása érdekében kötött megállapodás átvállalt 24 havi díjának összegét a foglalkoztató, ha a munkavállaló jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül? A dolgozó férje szintén harmadik országbeli, a gyermeknek nincs tajszáma, most viszont beteg lett, ezért szeretnék megállapodás alapján megszerezni számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 50. §-a értelmében a 48. §, a 49. § és a 49/A. § szerinti megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.Az így átvállalt díjat az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...középfokú szakképzettséget igényel.A Tny-tv. az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének megállapításakor a járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér 30 százalékát nem rendeli a tárgyév első napjához, ezért erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
2
3
41