Közalkalmazott édesanya további jogviszonya

Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
Részlet a válaszából: […] ...– akkor is, ha a szabadságát tölti, akft.-ben a tagi munkavégzés, más szóval személyes közreműködés megkezdésénekidőpontjától járulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a tagezért külön díjazásban részesül [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Nem kifizetőtől származó jövedelem

Kérdés: A szuperbruttósítás során a jövedelmet a kifizető által viselt 27 százalék társadalombiztosítási járulékkal kell megnövelni. Kell-e alkalmazni ezt a szabályt akkor is, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, tehát nem fizettek utána 27 százalék társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...mértékével. Az adóalap-kiegészítés azonban nemcsak azoknál ajövedelmeknél alkalmazandó, amelyeknél ténylegesen történt járulékfizetés,hanem minden összevonás alá eső jövedelemnél. Adóalap-kiegészítést a külön adózó jövedelmekre nem kellszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékalap megállapításánál az igazgatótanácsitisztségért kifizetett díjat kell figyelembe venni. E tekintetben nembefolyásolja a járulékfizetési kötelezettség elbírálását, hogy azigazgatótanácsi térítések forrásául a leányvállalattól kapott osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Tanulók nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a közép-, illetve felsőoktatási képzésben részt vevő tanulók kötelező nyári szakmai gyakorlatával kapcsolatban? Kell-e adni valamilyen juttatást, be kell-e jelenteni az APEH-nak, illetve milyen közterheket kell megfizetni a foglalkoztatás után?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelőhallgatói munkadíjat köteles fizetni a gazdálkodó szervezet. Ezen juttatás után – biztosítási kötelezettség hiányában -járulékfizetési kötelezettség nincs. A kötelező minimum feletti részt 11százalékos eho terheli.Összefoglalva:A nyári szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Szakképző iskolai tanuló nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: A minimálbér 20 százalékát vagy az arányosított összeget kell-e kifizetni annak a szakmunkástanulónak, aki 2 hetes szakmai gyakorlatát tölti egy cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...OM rendelet 2. §). Ennél a konstrukciónál a diák és a foglalkoztatóközött nem keletkezik társadalombiztosítási jogviszony, ezért járulékfizetésikötelezettség sincs. A tanulószerződés nélkül foglalkoztatott szakmunkástanulódíjazásából adóterhet nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...-munkaviszony vagy más munkavégzésre irányuló jogviszony keretében – atanulmányaitól függetlenül – foglalkoztatják, az adó- és járulékfizetésikötelezettség az általános szabályok szerint alakul, azzal az eltéréssel, hogya 3 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötnek egyéb munkavégzésre irányulójogviszonyt, tehát a diákot a cég a nyári gyakorlat keretein túl nem kívánjafoglalkoztatni – járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.A tanuló nyári gyakorlatának tartamára járó díjazása aminimálbér 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...önállótevékenységről van szó, tehát ennek megfelelően kell a jövedelmet, illetve amegbízás szabályai alapján kell a biztosítási és járulékfizetésikötelezettséget megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésbenmerülhet fel.Jelen esetben már az első feltétel sem áll fenn, hiszen azegyetemi hallgató és a gyakorlati képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jutalma

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tanulószerződés alapján foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak kiosztott jutalom után?
Részlet a válaszából: […] ...rész.Abban az esetben, ha a tanuló az adóterhet nem viselő juttatás értékhatárát meghaladó jutalomban részesül, úgy e juttatás után járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, a kifizetőnek azonban százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.
1
2