Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...e jogviszonyában nem szerzett szolgálati időt, míg a társas vállalkozói jogviszony azért nem vehető figyelembe, mert nem teljesített járulékfizetési kötelezettséget.Ezen ellentmondás feloldása érdekében fordult a nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének átvállalása

Kérdés: Átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését egy betéti társaság a kültagja helyett, aki a társaságban csak alkalmanként végez munkát 0 forintos megbízási díj ellenében, így nem keletkezik biztosítási kötelezettsége, és más jogcímen sem biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...adatait (név, adószám/adóazonosító), illetve a fizetés időszakát. Fontos kellék még ebben az esetben az átvállaló aláírása. A járulékfizetés átvállalása a NAV jóváhagyásával érvényes, mely a papíralapon érkező adatlap esetén az adatlap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Megbízási díj figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Mit tegyen az a magánszemély, aki több megbízási díjára vonatkozóan is késedelmesen kapott jövedelemigazolást, és emiatt nem állította be ezeket a jövedelmeket a személyijövedelemadó-bevallásába? Okozhat-e ez problémát a nyugdíja megállapítását illetően?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem-, de még inkább járulékigazolások, valamint a megbízási szerződés alapján lehet bizonyítani a jogviszony létrejöttét és a járulékfizetés tényét.Tehát a nyugellátás vonatkozásában nincs jelentősége, hogy az említett jövedelem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...tételezhető fel a személyes közreműködés, minősíthető társasvállalkozónak, és állapítható meg az ezzel összefüggő járulékfizetésikötelezettsége.Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 195. számában – 2011.04.26.)Észrevétel:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...aTbj-tv. új 62. §-át, melynek (2) bekezdése szerint az adóellenőrzés során aTbj-tv. 2010. december 31-én hatályos szabályai alapján járulékfizetésrekötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem róható ki mulasztásibírság és adóbírság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van-e valamilyen kockázata vagy jogi akadálya annak, hogy egy egyéni vállalkozó önellenőrizze a 2010. évben bevallott járulékait, és az eredetileg megállapított havi 150 000 forint összegű tevékenységre jellemző keresetet, amely után megállapította és megfizette a járulékokat, a minimálbérnek megfelelő összegre módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...említett törvény 167. §-ában, hogy azadóellenőrzés során a 2010. december 31-én hatályos Tbj-tv. 27., 29. és 29/A.§-a alapján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás soránnem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...kellett viselnie. Mind a társadalombiztosításitörvény, mind az Art. szabályai egybecsengtek ugyanis abban a tekintetben, hogya munkavállaló járulékfizetési kötelezettségének teljesítését a járulékkötelesjövedelmet juttató foglalkoztatóra hárították. Lényeges momentum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

20 éves iskolás gyermek biztosítása

Kérdés: Milyen módon válhat biztosítottá egy munkavállaló 20 éves gyermeke, akinek semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs, jelenleg térítésköteles iskolába jár, és eltartottként az édesanyjával él egy háztartásban? Milyen módon lehet jogosult a gyermek az egészségügyi szolgáltatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt [2007. évi CXXVI. tv. 482. § (3) bekezdése], hogy egyesetleges adóellenőrzés során a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerintijárulékfizetésre kötelezett személy terhére utólagos adómegállapítás keretében,a 2008. január 1-jét megelőző időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében korábban kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősülő saját jogú nyugdíjas tag ügyvezetőre vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Gt. módosítása nem érintette, mert arra változatlanul a Tbj-tv. 4. § d) 1. pontja az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.