Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a magyarországi munkavégzését illetően kiküldetés esetén továbbra is Indiában, egyéb esetben Magyarországon esik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alá. Ez utóbbi esetben a kötelezettségeket utána az általános szabályok szerint kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
Részlet a válaszából: […] ...viszonya alapjánszemélyesen közreműködik a betéti társaságban. Ebben az esetben társasvállalkozóként válik biztosítottá. Ez viszont járulékfizetési szempontból aztjelenti, hogy a 131 000 forint összegű minimum-járulékalap, illetve aszemélyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetnie. Amennyibennyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetési felső határig már megfizette, afizetendő ekho mértéke 11 százalék. Erről nyilatkozhat a kifizetőnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...bevételének 50 százalékátfigyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv.előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette. Ha a kifizetéssela magánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

NYENYI-adatszolgáltatás

Kérdés: Érinti-e a jelenlegi gyakorlatot a NYENYI-adatszolgáltatás 2006. évi változása?
Részlet a válaszából: […] ...fokozottvédelme, a biztosítási elv erősítése és annak érdekében, hogy valamennyibiztosított személy esetében megvalósuljon a járulékfizetés, illetőleg atársadalombiztosítási ellátások befizetésekre alapozódjanak, az egyénikötelezettségek teljesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.