Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei

Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés helye nem Magyarország, illetve nem EGT-tagállam vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett állam, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet.A magyarországi munkavégzés esetén viszont a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...adminisztratív akadálya annak, hogy egy magyar állampolgár két tagállamban is létesítsen munkaviszonyt.Fontos kérdés viszont az adó- és járulékfizetés tagállamának és a bevallásra kerülő jövedelem terjedelmének meghatározása.A magánszemély illetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...az szja-előleg-levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettségen túl nem terheli adó-, eho-, szociálishozzájárulásiadó- vagy járulékfizetési kötelezettség a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése kapcsán. Ugyanez mondható el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...ha kiküldetés keretében végzett munkát, a harmadik országbeliek kiküldetés esetén tehát korlátlan ideig mentességet élveztek a járulékfizetési kötelezettség alól. 2012. január 1-jétől a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja már úgy rendelkezik, hogy a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...az érintett ügyvezető az uniós jog értelmében Magyarországon nem esik biztosítási kötelezettség alá, ennek megfelelően Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége sincs. Ezzel összhangban a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (4) bekezdésének h) pontja kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nyugdíjemelés megbízási díj alapján

Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
Részlet a válaszából: […] ...képező kereset, jövedelem egytizenketted részének 0,5 százaléka.A nyugdíj növelésének a lehetőségét a nyugdíjas járulékfizetése alapozza meg. 2007. január 1-jét megelőzően a nyugdíjas foglalkoztatott után csak a munkáltató fizetett járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

1955-ben született férfi szolgálati ideje

Kérdés: Szolgálati időnek számít az 1996. december hótól 2012. márciusig tartó időszakban rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés időtartama egy 1955-ben született férfi esetében, akinek 1974 óta folyamatos munkaviszonya van, 1996 decemberében 10 nap megszakítással?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnése nélkül dolgozhatott, a keresőtevékenység időtartamát azonban szolgálati időként továbbra sem lehet figyelembe venni. A járulékfizetéshez többletjuttatásként a nyugdíj – kezdetben 0,4 százalék, majd 2008-tól 0,5 százalék – növelése kapcsolódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Nyugdíjas személy nyugdíjának újraszámítása

Kérdés: Hogyan kérheti nyugdíjának újraszámítását a munkaviszonya végleges befejezésekor egy nyugdíjasként tovább dolgozó személy?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj összegének megállapítása során figyelmen kívül hagytak.Ha a nyugdíjas munkát vállalt, és fizettek utána nyugdíjjárulékot, a járulékfizetés ellentételezéseképp a nyugellátása növelését kérheti.Azok élhetnek a nyugdíj növelésének a lehetőségével, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Korengedményes nyugdíj összegének újraszámítása

Kérdés: Van lehetősége az ellátás újraszámítását kezdeményezni annak a korengedményes nyugdíjban részesülő személynek, aki 2011-ben vált jogosulttá az ellátásra, és 2012-től jelenleg is dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, valamint munkaerő-piaci járulékot fizet. Vagyis a korhatár előtti ellátás mellett elért jövedelemből levont járulékfizetéssel az ellátott szolgálati időt, valamint a nyugdíj megállapítása szempontjából figyelembe vehető keresetet szerez....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó külföldi munkavállalása

Kérdés: Hol kell megfizetnie a járulékokat egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, ha alkalmazottként Csehországban munkát vállal? Milyen igazolást kell beszereznie a járulékokat megfizető félnek, hogy bizonyítani tudja a járulékfizetést, és ezzel mentesítse a másik foglalkoztatót a kötelezettségei alól?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben említett magánszemély egy­idejűleg két tagállamban végez munkát, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az ún. közösségi koordinációs szabályok figyelembevételével kell meghatározni. A szociális biztonsági rendszerek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.
1
2
3
4