99 cikk rendezése:
1. cikk / 99 Külföldi személy nyugdíjjáruléka
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
2. cikk / 99 Távmunka külföldi munkáltató részére
Kérdés: Hogyan alakul egy magyar állampolgárságú személy magyarországi biztosítási jogviszonya abban az esetben, ha külföldi munkáltató részére távmunkában végez munkát? Van különbség a biztosítási kötelezettség elbírálásában attól függően, hogy a munkáltató székhelye EU-tagállamban, Angliában vagy harmadik államban van?
3. cikk / 99 Külföldi biztosítással rendelkező munkavállaló járulékai
Kérdés: Valóban helytelenül járt el a magyar munkáltató, amikor megfizette a járulékokat az után a munkavállalója után, aki 2020 nyarától 2021. május hónapig külföldi jogviszonnyal és külföldi biztosítással rendelkezett, de ezalatt Magyarországon is dolgozott? A külföldi biztosítási idő alatt a magyar tajkártya nem volt érvényes. Amennyiben a magyar munkaadó eljárása helytelen volt, hogyan igényelhető vissza a helytelenül levont és befizetett járulék?
4. cikk / 99 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
5. cikk / 99 Magánszemély megbízó
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
6. cikk / 99 Külföldi távmunka
Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítása, illetve melyik országban válik biztosítottá az a magyar állampolgár munkavállaló, aki Magyarországról távmunkában dolgozna egy angol cégnek, amelynek nincs itt telephelye, illetve fióktelepe? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi ellátásra?
7. cikk / 99 Távmunka angol munkáltató részére
Kérdés: Be kell jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére annak a magyar állampolgárnak, akit egy angol cég fog alkalmazni főfoglalkozású munkaviszonyban, de a munkát távmunkában, a magyarországi lakóhelyéről fogja végezni, és interneten tartja a kapcsolatot a foglalkoztatójával?
8. cikk / 99 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
9. cikk / 99 Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepe
Kérdés: Ki gyakorolja a munkáltatói jogokat egy Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó magyar állampolgárságú munkavállalók felett? A fióktelep a 2008 vagy a 2008INT jelű nyomtatványon köteles bevallani a szociális hozzájárulási adót, a járulékokat, illetve az egyéb közterheket? Jól értelmezi a külföldi foglalkoztató, hogy az Szja-tv. hatálya nem terjed ki rá, ezért nem vonhatja le az szja-előleget a munkavállalók béréből, hanem azt mindenki saját maga után állapítja meg és fizeti be minden negyedévet követő hó 12-éig?
10. cikk / 99 Japán állampolgárságú munkavállalók
Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
