11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Ügyvédi kamarai tagság szüneteltetése
Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége egy ügyvédi iroda tagjának abban az esetben, ha – a vagyoni tagság tartása mellett – szünetelteti a kamarai tagságát?
2. cikk / 11 Liechtensteini kft.-tag biztosítási jogviszonyának igazolása
Kérdés: Milyen igazolás fogadható el a saját államában való biztosítási jogviszonyának igazolására annak a liechtensteini állampolgárnak az esetében, aki Magyarországon alapított egy kft.-t, amelynek ő az ügyvezetője, rendelkezik európai egészségbiztosítási kártyával, valamint egy igazolással, hogy Liechtensteinben biztosított? A tag kevés időt tölt Magyarországon, a kft. tevékenysége ingatlanbefektetések felkutatása, amelyet egy ügyvédi irodának adott megbízási szerződés alapján valósít meg.
3. cikk / 11 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja
Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
4. cikk / 11 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
5. cikk / 11 Ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd szülési ellátásai
Kérdés: Milyen összeg alapján fogja megkapni a szüléssel kapcsolatos társadalombiztosítási ellátásait az ügyvédi irodában ügyvédként dolgozó nő, aki 2006. november 30-án szülte első gyermekét, aki után igénybe vette a TGYÁS-t és a GYED-et, majd a GYED folyósítása alatt, 2008. október 30-án megszületett a második gyermeke is? Valóban csak a minimálbért veszik figyelembe az ellátások megállapításánál annak ellenére, hogy a járulékokat jóval magasabb összeg után fizette meg? Azt a tájékoztatást kapta, hogy az egyéni és a társas vállalkozókra ez a jogszabály vonatkozik, de ügyvédként nem minősül sem ennek, sem annak.
6. cikk / 11 Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya
Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
7. cikk / 11 Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében
Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
8. cikk / 11 Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja
Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
9. cikk / 11 Osztalékelőleg és osztalék közterhei
Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
10. cikk / 11 Ügyvéd munkaviszonya
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
