Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ez a brit anyacég – javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] ...helyi (települési) önkormányzat választottképviselőjeként (tisztségviselője), VI. társadalmi megbízatású polgármesterként,amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása), illetőleg a tevékenységéből származó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Választott tisztségviselők munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől a választott tisztségviselők után munkaerő-piaci járulékot fizetni, illetve ha valaki ugyanazon cégnél munkaviszonyban is áll, és választott tisztségviselő is, akkor hogyan alakul a cég munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni.) A munkaviszonyban is álló tisztségviselők esetén csakannyiban más a helyzet, hogy a részükre a munkaviszonyuk alapján kifizetettjárulékalapot képező jövedelem után nemcsak a foglalkoztató cég köteles a 27százalékos társadalombiztosítási járulékban benne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a helyi (települési)önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatásúpolgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...a helyi (települési)önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatásúpolgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Megbízási díj járulékkötelezettsége

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy vállalkozás személyes közreműködésre nem kötelezett tagjának, munkavállalójának, illetve nyugdíjas ügyvezetőjének adott, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó megbízási díja után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, a juttatás után akifizetőnek mindössze 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell lerónia.Ahogy arra utaltunk, a járulékalapot képező jövedelemmegegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel. Ez amegbízás esetében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkátvégző személynek kell tekinteni, és kiterjed rá a biztosítás, amennyibenjárulékalapot képező jövedelemnek minősülő tárgyhavi tiszteletdíja eléri atárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...tesz eleget, vagy azadóhatóságnak a 06T1031 számú nyomtatványon bejelentést tesz arról, hogy adolgozója részére ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem – 20000 forint – nem éri el a részmunkaidővel arányos minimum-járulékalapot. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot.Mint társas vállalkozó után, a személyes közreműködésretekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (de legalább a minimálbér,illetve ha a cég nem élt az Art. 17/A. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
2